3.fejezet

- Öhöm...- hallunk meg valakit. JungKook kezei azonnal elengednek és mind a kettőnk tekintete az ajtóban álló Suga-ra irányul. - JungKook! Na na! - mosolyog, majd elmegy.
- Heh...- zavarában, Kook a tarkóját vakarta meg. - Öm...Akkor én most...- mutat az ajtó felé. - megyek...
- Rendben...öm...és köszönöm...
- Ugyan már...! Haverok vagyunk! - mosolyog, de látszik rajta, hogy még mindig zavarban van. Kimegy én pedig örömömben, majd ki ugrok a bőrömből. Ilyen közel még soha nem voltam hozzá. Éreztem a bőre finom illatát, ami belém égett.
Éjfél van és végre az utolsó elemet rakom hozzá és kész. Még egyszer elpróbálom és megyek aludni. Egy gyors fürdés és már bent is vagyok a puha ágyba. Mélyen belefúrom arcom a párnába és álmomban újra lejátszódik az, ami JungKook-kal meg velem történt. Nem tudok nem mosolyogni.
Másnap reggel, ahogy kinyitom a szemem, szinte, majd meg vakulok, hisz annyira süt már a nap. Azt veszem észre, hogy az este kitakaróztam. Ennyire melegem lett volna?
Felkeltem és lementem a többiekhez, akik már rövid nadrágban meg rövid ujjú felsőben járkálnak a házban.
- Jó reggelt, Yoon! - köszönt a bátyám.
- Nektek is! Hány óra van? - kérdeztem álmos fejemmel.
- Dél körül. - mondta Jimin.
- Hogy aludtál? - bökte fejét felém Kook. Mosolygott.
- Am...Jól. Nagyon! És van rá okom...- kuncogtam. - És te? - mosolyogtam én is.
- Nagyon jól...
Ezt még soha nem kérdezte, így reggelenként. 
- Yoon! Öltözz fel, egyél gyors valamit, aztán menjünk! - utasított Jin.
- De még is hová?
- Strandolunk egy kicsit.
- Huh! Király! - felszaladtam. Hallottam, hogy nevettek rajtam. Gyors felöltözés után gyors elővettem a fényképező gépe is. Hátha lesz, mit fotóznom. Lementem, felhúztam a cipőmet, majd bezárom az ajtót és kimegyek a fiúkhoz a kocsiba. Jimin mellett ültem. Mikor odaértünk, én elvonultam, hogy felvegyem a fürdőruhámat, egy pólót és egy rövid nadrágot, ami nélkül nem mennék strandra.

V, Rapmon, Suga és én a medence partján ültünk és lógattuk a lábunkat a vízbe. Hope és Jin mögöttünk ültek, és Jimin meg JungKook úszkáltak össze-vissza.
- Ne nézd már ilyen feltűnően! - lóbálta meg szemem előtt a kezét, bátyám, amivel elterelve merev figyelmemet Kook-ról.
- Mi? Nem is néztem...- vágtam be a durcit, amin ő csak kuncogott, majd visszafordult RapMon-hoz. Közben az emlegetett szamár, Kook, lábamhoz úszott.
- Na mi az? - néztem le rá, ami jó volt, hisz végre nem volt kisebbség érzetem. Megtámaszkodott lábamon. Kirázott a hideg, még jó, hogy nem vette észre.
- Nem jössz úszni?
- Fehér pólóban, te megőrültél?
- Hm...És mi lesz, ha ezt csinálom? - és belehúzott a vízbe. A hátamat végig húzva a part szélén. Mikor feljöttem a víz tetejére, aggódó arcokat láttam.
- Mi az?
- A...a hátad...te vérzel, Yooni! - ekkor vettem észre a vörösödő vizet magam körül.
- Mi a szent szar?! - megijedtem és, ahogy tudtam kiszálltam a vízből. Levettem a felsőmet, és a fiúk vizsgálni kezdték a sebeket.
- Add ide a felsőd! - mondta Jin. Én a kezébe adtam, ő pedig óvatosan érintgette a sebeimhez a fehér felsőt, hogy letörölje.
- Yoon! - elém állt JungKook. - Nagyon sajnálom! Nem gondoltam volna, hogy a széle fel fogja sérteni a hátad. Sajnálom, minden rendben?
JungKook most nekem sajnálkozott? wooooow
- Öhm...öhöm....- nem tudtam mit mondani.
- Ez Yoon, nyelven annyit jelent, hogy megbocsát neked és még valami mást, de azt majd ő fogja elmondani...
- Suga! - vállba vágom. Aijh, de idegesítő! 
- Most mi van? Csak az igazat mondom.
*pár perc múlva otthon*
Mivel én lesérültem és nem tudtam táncolni ezért bátyám szülinapját holnapra halasztottuk, amikor az enyém van. Felmentem, lefeküdtem az ágyamra és betakaróztam a derekamig. Kook benyitott, majd becsukta maga után.
- Nagyon fáj? - letérdelt mellém, majd megsimította a vállam.
- Hát...eléggé. Olyan, mintha égne a hátam. - erre a mondatra kezeit rárakta hátamra, hogy hűtse, hisz a keze most hideg volt.
- Nagyon forró is. - tapogatta.
- Szh...- hirtelen felszisszentem, mert olyan helyre rakta a hátamon a kezét, ahol egy sebhely van.
- Bocs! Sajnálom! - rántotta el hirtelen a kezét.
- Ne, ne, ne, ne, ne! Rakd vissza, kérlek!
*fél órával ez után*
JungKook kezei még mindig a hátamon voltak. Felmelegedtek, én meg most már fázok. Közben álmos is vagyok, szóval megpróbálok aludni.
Késő este mikor felébredtem, éreztem, hogy nedves a hátam, kis pontokon.
- Mi ez? Fúj, ez nyál! - jelentettem ki, közben elnevettem magam mondatomon. Hátra néztem és azt láttam, hogy Kook a derekamon aludt. Óvatosan megfordultam az ő feje pedig az ágyra esett.

- Várjuk csak...Kook nem nyáladzik, miközben alszik. Akkor nekem miért olyan a hátam? JungKook...JungKook...- ébresztgettem, mire, csak egy picit nyitotta ki a szemeit. Felhúztam magamhoz, de persze, akkor egy egy kis időre ébren volt. Felhúztam a párnára a fejét, és betakartam. Nyilván nagyon fáradt, ezért is hagytam, hogy nálam aludjon. Lefeküdtem a háta mögé, és a takaróm kis részével, ami maradt betakaróztam, majd a fal felé fordultam. Éreztem, hogy mocorgott, és végül a derekamon éreztem kezét. Hogy bevörösödtem-e? Igen, nagyon is. Fejem alá raktam kezeim, majd picit közelebb húzódtam hozzá, hisz fáztam. Az ő felső testén volt egy ujjatlan póló, én pedig csak melltartóban feküdtem.
*másnap reggel*
Úgy ébredtem, hogy keze a combomon volt. Nagyon nyeltem és lassan megmozdultam.
- Mm...- karolt át még jobban magához.
- JungKook...Khm...Ébredj...
Azzal hála a jó istennek benyit a bátyám.
- Suga! Segíts! - kuncogva az ágyam mellé sétált, még egy pár percig elnézegette, hogy szenvedek azzal, hogy leszedjem magamról Kookie kezét, majd végre segített.
- Jah...Am...Boldog Szülinapot, húgi! - adott a kezembe egy dobozt. - Ezt csak este nyisd ki!
- Heh...oké, köszönöm! Hhm...ez a nagy majom még mindig alszik.
- Apropó! Miért hagytad, hogy melletted aludjon? Oké, hogy tetszik, de...
- Suga! Halkabban már! Különben is, nagyon fáradt volt az este. Nem volt szívem kiküldeni, így itt maradt.
- Na jó, de te így és ő úgy...nyaijh...
- Jaj, maradj már! Inkább menjünk le! - azzal lassan, óvatosan felálltam az ágyra, majd átléptem JungKook szuszogó testét, és kimentünk a többiekhez.
- Ugye tudod, hogy most mindenki csesztetni fog, hogy mit csináltatok ti az este a maknae-vel.
- De jó! Örülök ám! Repesek az örömtől, nem látszik?