2.fejezet

*Yoon szemszöge*

- Komolyan az a szó volt az, hogy "Bocs"? - kérdi. Én csak bólogatok. - Hm...Mit szoktál mostanában csinálni? Olyan zárkózott vagy! - telepedik le az ágyamra és azon nyomban lefekszik rá. Valami azt sugallja, hogy másszak rá és csókoljam szájon, de nem tettem. Nem engedem a vágyaimnak, hogy ilyenekre kényszerítsen. Így leülök a gép elé, majd bekapcsolom. - Gépezel? Ennyi?
- Hát aludni nem tudok...- nézek rá kissé álmosan.
- Óh, bocs...- azzal felállt az ágyamról. - Álmos vagy?
- Egy kicsit...Az este nem igazán tudtam aludni...- és egy kis ásítás is előjött.
- Gyere akkor feküdj le...! Aludj egy picurkát.- kikapcsolja hirtelen a monitort. Én felnézek rá, mire látom, hogy mosolyog. Apró gödröcskék ülnek ajkai végén. Miért csinálja ezt velem?! *kiakadt* Édes mosolya csábítóan magával húz, ahogy kezei is. Felállít és leültet...pontosabban vállamnál fogva hátra dönt. - Nem vagy mégse álmos? - megőrjít a mosolyával! Az istenedet te 16 éves dög!
- Nagyon kérlek ne nézz így rám...
- Miért? Hogyan nézek? - megint kezdi a csábítást a szemeivel. - Áh! Jut eszembe! Milyen szülinapot akarsz? - csak azért kérdezte, mert holnap után lesz.
- Hát öm...
- Akkor úgy kérdezem, hogy mit kérsz szülinapodra? - TÉGED.
- Hát öm....nem is...
- Megjöttünk! - nyitnak be a szobába a fiúk.
- Hála istennek...- megkönnyebbültem.
- Miről volt eddig szó? - ül le mellém Jimin.
- Arról, hogy mit kér szülinapjára! Nem tudtam kihúzni belőle. Na?
- Hát öm...- ránéztem Suga-ra, aki szintén nem tudott szóhoz jutni. Gyorsan kellet gondolkozni. - Egy autó grammot a BigBang-től! Azt kérek...
- Azt el tudjuk intézni, hisz a BigBang szeret minket. - mondja Jin.
- Aham. És tortát milyet kérsz? - folytatja a tovább Kook.
- Uram atyám! JungKook! Legyen meglepetés!
- Jó, akkor az lesz! - mosolyog, majd kimegy.
- Fúh....- fújtam ki a levegőt, hogy végre nincs bent.
- Mi az? - bukkan fel az egyik vállam felett Jimin.
- Semmi...Csak egy kicsit ijesztő.
- JungKook? Hát igen...nem rég jöttél még a bandába gondolom jobban meg akar ismerni...mindig ezt csinálja, amikor titkolózunk előtte. Mindig olyan fejet vág, mintha belelátna a fejünkbe.
- Komoly? - erre mindenki bólogatni kezd.

*Délután*

Gépnél ülök és közben képeket nézegetek JungKook-ról miközben hallgatom a kedvenc BigBang zenémet. Közben bejön J-Hope és letelepedik az ágyamra, én meg gyors átlépek a képekről a zenére és kilépek az oldalról. Reménykedek benne, hogy nem látott semmit.
- Mizujs?
- Semmi.- válaszolok.
- Velem sem sok.
- Ez nem a Facebook kisfiam! Az az élő-lélegző világ! - nevetve hátrafordulok.
- Hehe...És mit csinálsz?
- Zenét hallgatok.
- Csak? És mi van az előző ablakkal, amiből olyan hirtelen kiléptél? - a francba! 
- Miről beszélsz?! Milyen ablak?! Semmi nem volt megnyitva csak ez az egy!
- Hehe...Na persze! Na! De most komolyan! Na! - és odajött, majd kutatni kezdett.
- Ne! Hoseok! - kapadozok keze után.
- Nyugi....- és megnyitotta az ablakot. Majd tátott szájjal nézi. - Ez most...
- Most örülsz?! - bújtatom kezeim közé arcom.
- Te most...komolyan...tetszik? - bólogatok. - Hehe...Kis szerelmes...- kócolja össze hajamat. Én felállok, hogy abba hagyja.
- Nah...tudod mennyi ideig tartott reggel, hogy beigazítsam?! - állítgatom vissza.
- És? Hogy akarod elmondani neki?
- Sehogy! Soha nem lenne JungKook egy olyan lányba szerelmes, mint amilyen én vagyok...! - magyarázom.
- Dehogy nem!
- De mondom, hogy nem! Neki a hosszú hajú, szép lábú, csinos lányok tetszenek!
- Te is az vagy! Csinos vagy és szép! Csak...fiúsan...
- Hát igen...ez a gond...fiúsan...
- Akarod, hogy délután elmenjünk vásárolni?
- Vásárolni? Mi? De hát próba lesz!
- Az igaz...Akkor majd holnap.
- De....de holnap lesz Suga szülinapja! - próbálom kihúzni magam.
- Reggel megyünk! A buli délután lesz! - mosolyog.
- De....
- Ne próbáld meg kihúzni magad! Akkor is veszünk neked olyan ruhákat, amikben JungKook szépnek fog látni!
- Csak, kár, hogy nem vagyok az....

- Ugyan már! Nem vetted észre, hogy Jimin is utánad nyáladzik?
- Mi? Jimin?
- Szó szerint! Egyszer elmentél előttünk és lenyálazta saját magát!
Erre elkezdtünk mind a ketten nevetni.
- Yoon! - nyit be az emlegetett szamár, Jimin.
- Tessék? - kérdem.
- Van....kedved ma kihagyni a próbát és....elmenni valahová? - sokkol a kérdése.
- Elmenni valahová? De hová?
- Am...mondjuk vidámpark?
- Bandástól?
- Hát öm...úgy gondoltam, hogy csak mi ketten lennénk. Tudod az új zene kitalálásáért....
- Vidámparkba? Jó! Miért is ne! Akkor menjünk!
- Szuper! Akkor...7 óra? - bólogatok. Majd vág egy mosolyt és kimegy.
- Vigyázz! Le fog nyálazni! - bök vállba a mellettem álló srác.
- Jaj hagyjál már...! - lököm meg egy kicsit.

*Este*

Jimin-nel a vidámparki kis kirándulásunk nem is volt olyan rossz. Nagyon jó éreztem magam vele. Nagyon imádom őt, hisz ő az aki mindig támogat a bandában és a pártomat fogja.

Most a tánc teremben vagyok és a saját számomat gyakorlom, amit Suga-nak fogok előadni a szülinapjára. Jimin és Hopei segítenek, csak most nincsenek itt.
Direkt egy lassú számot választottam, ami nagyon megtetszett. Jimin mutatott egy lépést, de nem tudom megcsinálni nélküle.
- Aijh...- mérgelődök.
- Mi ez a nagy morgás? - jön be JungKook. - Szia!
- Szia...! Mit keresel te még mindig itt lent?
- Csak kíváncsi voltam, hogy ki van itt. És? Megmondod miért morogtál vagy nekem kell kihúzni belőled?
- Jimin mutatott egy lépést, ami jól néz ki és jól bele is illik a táncba, csak...
- Csak?
- Csak nehéz megcsinálni...
- Hát...mutasd meg, ahogy tudod, aztán majd lássuk, hogy tudom-e melyik lépés ez.
Én valami nagyon ügyetlenül megpróbálom megcsinálni.
- Hm...Nem ezt csinálta? - mutatja a táncot, ami teljesen olyan, mint, amit Jimin művészkedett.
- Ez az!

- Heh...ezt még én mutattam neki régebben. Ezt akarod megtanulni? - bólogatok. - Na akkor állj ide mellém és csináld azt, amit én.
Nos, a próbálkozás megtette a hatását, mert...nem sikerül. Rám néz és kuncogni kezd.
- Ne nevess ki!
- Mert mi lesz? - jön közelebb. - Na gyere! Megmutatom! - és hátam mögé megy, majd átkarol és megfogja csuklóimat. Óvatosan irányítani kezd, és sikerül. Hállelúja!!!  Felé fordulok, hogy meg tudjam neki köszönni, de akkor és ott, ahogy megfordultam és felnéztem rá, barna szemeivel találtam magam szemben. Kezei derekamon vannak, és a testünk nagyon közel. Nagyot nyelek, mire a zene is váltja magát.
Ijedten nézek JungKook-ra, akinek hatalmas mosoly ül az arcán, ami hihetetlenül aranyossá varázsolja. Mikor meglátom mosolyát én is ugyan azt csinálom.
- Milyen nyugodt így minden....- csúszik ki, és hirtelen a számhoz kapok. Az ő kezei még mindig átkarolják derekam, míg az enyém magam mellett van. Nem merem a vállaira rakni.